Miért határozza meg egy „látszólag egyszerű előkezelés” a fogaskerék élettartamát?
A fogaskerék-gyártó iparágban jól ismert igazság: „A házasképzés sikerének fele az előkészítésen múlik.” Számos gyakorlati minőségi probléma – helyi lágy pontok, változó edzett rétegvastagság, idő előtti pittálódás, hirtelen csökkenés az érintkezési fáradási élettartamban és egyéb – végül nem a kemence hibájára vagy hibás kémiai formulákra vezethető vissza, hanem a karbonitridálás előtti előkészítés hibáira.
A változó rétegvastagság a fogaskerekek számára az egyik legkritikusabb rejtett veszélyt jelenti. Hatásai messze túlmennek az egyszerű keménységi eltéréseken:
- Helyi lágy pontok → Magas hajlam az idő előtti pittálódásra
- Inkonzisztens rétegvastagság → Egyenetlen kontaktfeszültség-eloszlás
- Insufficient case depth at tooth roots → Csökkent hajlítási fáradási élettartam
- Egyenetlen felületszerkezet → Növekszik a „fehér réteg” vagy égés kialakulásának kockázata a következő fogaskerék-keményítő marás során
- Növekedett zaj és instabil kapcsolódás → Romlott NVH (zaj, rezgés, ridegség) teljesítmény
Röviden: A nem egyenletes edzésmélység időzített bomba a korai fogaskerék-hibákhoz.
A zsírtalanítás eltávolítja az olajfoltokat, hűtőfolyadék-maradékokat, izzadságot, vágófolyadék-rétegeket és egyéb szennyeződéseket. Elégtelen zsírtalanítás következtében:
- Olajfilmek blokkolják a szénpotenciál átjutását
- Csökkent helyi cementálási sebesség
- Kevésbé mély edzésmélység vagy akár „fehér foltok” és „lágy pontok”
Ezek a problémás területek különösen érzékenyek a horpadásra nagy kontaktusú igénybevétel mellett, például orbitális hajtóművekben.
A kovácsolt fogaskerék-alaptestek általában vastag oxidréteggel rendelkeznek, amely ha nincs teljesen eltávolítva, a következőket okozza:
- Szénnel elzáródott zónák akkor is előfordulhatnak vákuumkarbonitációs folyamatok során
- 20–50%-os csökkenés a hárcsavar mélységében
- Egyenetlen felületi mikroszerkezet
- "Fordított karbonitáció" (a szén dúsulása mélyebb rétegekben a felületi szénhiány mellett)
Az ilyen hibával rendelkező fogaskerekek nagyon érzékenyek a horpadásra a köszörülést követően – a felületi keménység hiánya a belső keménységgel kombinálva veszélyes feszültségkoncentrációkat hoz létre.
A kemencebetöltés sokkal összetettebb, mint egyszerűen „belerakni a fogaskerekeket”. Közvetlen hatással van a következőkre:
- Kemencegáz-cirkulációs mintázatok
- Kemencegáz-érintkezési felület
- A szénpotenciál egyenletes kitérítése az összes fogaskerék felületén
Helytelen rakodás következményei:
- Helyi halott zónák → Sekély edzett rétegvastagság
- Egymásra lógás vagy árnyékolás a fogaskerekek között → Lemezszerű lágy pontok
- Túlzsúfoltság → Megzavart kemencegáz-áramlás
- Kis és nagy fogaskerekek vegyes rakodása → Hőmérsékleti eltérések a különböző hőkapacitás miatt
Ezek a problémák lényegesen gyakrabban fordulnak elő a gyakorlatban, mint ahogy általában feltételezik.
A bekarbonozás alapelve: Szénatomok → Bevándorolnak az acél felületébe → Elérve a célszintű koncentrációt és mélységet
Ha a zsírtalanítás, leoxidosítás vagy rakodás hiányosságai csökkentik a felület szénfelvételi képességét:
- A szén-diffúzió lelassul
- A széntartalom-reakciók gátoltak
- Helyi szénhiányos zónák alakulnak ki
- A felületi martensittartalom csökken
- A keménység 50–150 HV-vel csökken
- A ház mélysége 0,1–0,3 mm-rel kisebb a szükségesnél
- A felületi maradék nyomófeszültség csökken
Végül a fogaskerekek korai hibásodást mutatnak, például:
- A gödrök
- Hámlás
- Mikrorepedések
- Növekedett kapcsolódási zaj
- Jelentősen csökkent fáradási élettartam (általában 30–60% rövidebb)
- Fókuszált repedezés a fogfelület meghatározott területein (nem véletlenszerű eloszlás)
- Nyilvánvaló keménységi eltérések (pl. HRC 60 vs. HRC 54)
- Jelentős különbség az edzésmélységben a fog bal és jobb oldali felülete között
- Lépcsőzetes vagy hirtelen változások az edzésmélység-profilban
- A metallográfiai elemzés növekedett felületi ferrit tartalmat jelez
- A keménységeloszlás nem rendelkezik fokozatos gradienssel (hirtelen ugrások vagy összeomlások láthatók)
Ezek a jelek mind egy központi problémára utalnak: hiányos előkezelés, amely nem egyenletes karbonitridálási hatékonysághoz vezet.
- A zsírtalanító folyadék koncentrációjának rendszeres ellenőrzése
- Ultrahangos tisztítás (erősen ajánlott)
- Kötelező forró vízzel történő öblítés
- Szabályozott szárítási hőmérséklet
- "Vízfóliateszt" a felületi tisztaság ellenőrzésére
Megfelelő módszerek alkalmazása:
- Homokfúvás (SA2,5-ös szint ajánlott)
- Soros savas marás + semlegesítés
- Mechanikus csiszolás
- Lézeres rozsdamentesítés (prémium megoldás)
Cél: Teljesen fémes felület elérése mélyebb oxidréteg nélkül.
Vállalatspecifikus munkautasítások (SOP – Standard Operating Procedures) kidolgozása:
- Maximum X darab egy rétegben
- Közvetlen fog-fog érintkezés tilos
- Biztosítani kell a kemencében a gáz szabad keringését
- Kis- és nagy fogaskerekek külön történő betöltése
- Szabványos rögzítőszerelvények használata
Ajánlások:
- Szabványos próbatestrudak (Ø20×20 mm)
- Szinkron gyártósori berakás a fogaskerekekkel
- Keménység- és metallográfiai összehasonlítás
- Adatalapú gyártásoptimalizálás
A karbonitálás az egyik legkritikusabb fogaskerék-gyártási folyamat, de a megelőző „kis, könnyen figyelmen kívül hagyott lépések” határozzák meg igazán a héjminőséget: egy csepp maradék olaj, egy nyom oxidszemcse, egyetlen elzáródási pont vagy helytelen berakási szög – bármelyik felezheti egy teljes fogaskerék-sorozat élettartamát.
Ne feledje: a karbonitálási minőség nem a kemence begyújtásakor kezdődik, hanem az előkészítési fázissal. A megfelelő előfeldolgozásba való befektetés teszi lehetővé a fogaskerekek hosszú távú megbízhatóságát és teljesítményét.